• Ellazítja, relaxálja a testet. 100 g fürdősót oldjon fel 37 °C-os fürdővízben, majd 15-20 perc fürdés után tiszta vízzel öblítse le magát.

A bencések a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége, az első katolikus szerzetesrend. Nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a VI. század elején, Itáliában kezdett szerzeteséletet, és írta meg szerzetesi szabályzatát, reguláját.

Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. Az Árpád-ház idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely, kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket, ezért zarándokok is gyakran látogatták őket.

A bencés Regula igen kívánatosnak találja, hogy a szerzetesek saját munkájukból éljenek meg. A monostorokban éppen ezért az imádság mellett nagy hangsúly fektetnek a munkára is. A korai időkben a munka elsődlegesen a földművelést és a különféle kézművességeket jelentette.

A magyar bencések 1950-től "kényszerűségből" csak a tanítást tekinthették munkájuknak. A rendszerváltás óta azonban újra lehetőség nyílt arra, hogy a bencés monostorok hagyományának megfelelően a szerzetesek és az apátság új munkaterületeken is kipróbálhassák magukat.

A bencés apátságokban ezeréves hagyományra tekint vissza a növények termesztése, melyek közül számban mindig is legjelentősebbek a gyógynövények voltak. Ezek felhasználása alapvetően két módon történt, gyógyászati és kozmetikai célra.

A Pannonhalmi Apátságban fellelhető írások és receptúrák alapján a gyógyászati célú felhasználás komoly sikerre tekinthet vissza az elmúlt évekre, köszönhetően a — talán legismertebb pannonhalmi terméknek - gyógytea családnak.

Azt talán kevesebben tudják, hogy a kozmetikai célú felhasználásnak is komoly, több száz éves írásos emlékei lelhetők fel Pannonhalmán, ahol receptúrákkal rendelkeznek szappanokról és különféle krémekről.